A testtől az infrastruktúrán át a növényekig sok mindenre hat az extrém hőség. Egy forró nyári napon nehéz figyelmen kívül hagyni a kényelmetlenséget és a verejtékezést, de a magas hőmérséklet negatív hatással lehet a mentális egészségre is. Az Egyesült Államokat, Európát, Kínát és Iránt sújtó rekordhőségben emberek milliói érezhetnek hangulatváltozást.
Amruta Nori-Sarma, a Bostoni Egyetem Közegészségügyi Karán működő környezet-egészségügyi tanszék adjunktusa Fulbright-ösztöndíjasként tanulmányozta az indiai hőhullámokat meg az azokhoz kapcsolható halálozásokat, és rájött, hogy a tudomány mennyi mindent nem ért az extrém meleg – kiváltképpen a mentális – egészségre gyakorolt hatásairól.
Nori-Sarma és kollégái tavaly publikáltak egy tanulmányt, ami a hőség és a mentális egészséggel kapcsolatos sürgősségi ellátások közötti összefüggést vizsgálta az amerikai felnőttek körében.
A nyár legmelegebb napjaiban ugyanis az átlagosnál többen fordultak segítséghez mentális egészségügyi problémák (például szerhasználati zavarok, hangulati és szorongásos zavarok, stressz és egyéb viselkedési zavarok) miatt.
A kutató a Voxszal beszélgetett arról, hogyan gondoskodhatnak az emberek a mentális egészségükről az egyre melegedő Földön, és hogyan segíthetnek a további kutatások a hőség okozta mentális szorongásokkal szemben legsebezhetőbbeknek.
A meleggel egyenletesen nőnek a panaszok
A tanulmányhoz az amerikai kereskedelmi egészségbiztosítási kárigények adatbázisát használva vizsgálták azokat a felnőtteket, akik 2010 és 2019 között nyaranta a sürgősségi osztályon jártak. A kutatók azt akarták kideríteni, milyen különböző típusú mentális egészségügyi következményekkel járhat a szélsőséges hőhatás. A tanulmányban minden nyár 4-5 legmelegebb napját hasonlították össze a nyár leghűvösebb napjaival.
Nori-Sarma elmondta, hogy meglehetősen egyenletesen nőtt a sürgősségi osztály látogatási aránya férfiak és nők között, illetve a korcsoportok között is, így még a fiatalabb felnőtteknek is – akikről azt gondolhatnánk, hogy egészségesebbek lennének ezekben a szélsőséges időjárási eseményekben – nagyobb szükségük van sürgősségi ellátásra mentálhigiénés problémák miatt a hőség idején.
A tanulmány szerint az emberek a nyári hőség idején az USA északi részein magasabb arányban fordultak meg a sürgősségi osztályon, mint a déli részein, ami egyfajta ellentmondás, hiszen délen melegebb van. Nori-Sarma szerint ebben szerepe lehet annak, hogy talán vannak adaptív intézkedések (például az otthoni légkondicionálás), amiket már bevezettek az Egyesült Államok déli részén élő közösségekben.
A tanulmányban nem tudtak egyéni szinten értékelni vagy mélyebbre ásni a biológiai mechanizmusokban, mert csak a biztosításokra vonatkozó adatokat kapták meg, de van egy-két elméletük az okokat illetően.
A melegben rosszabb az alvás
A legelterjedtebb elmélet az, hogy a szélsőséges hőség megzavarja az alvást. Amikor kint meleg van, nehezebb aludni, csökken a komfortérzet. Aki olyan helyen él, ahol nincs hozzáférése a légkondicionálóhoz, annak rosszabbak lehetnek az éjszakái. „Azért gondolom ezt (a magyarázatot) elfogadhatónak, mert a korábban említett egészségügyi következmények annyira különböznek egymástól. Nincs olyan erős biológiai út, ami mindezekhez a különböző eredményekhez vezetne” – mondta.
A szerhasználati zavar nagyban különbözik a hangulati szorongásos zavaroktól vagy a skizofréniától. Az, hogy hasonló növekedést tapasztalak a sürgősségi osztályok látogatásainak arányában ezeknél a különböző egészségügyi végpontoknál, Nori-Sarma szerint azt jelzi, hogy a hőség olyan külső stresszor, ami valamilyen módon súlyosbítja az emberek meglévő tüneteit.
photo_camera
Illusztráció:
Bill Miles/Cultura Creative
Arra a kérdésre, hogy a hőség eleve befolyásolja-e a hangulatunkat, vagy a legnagyobb hatással azokra van, akik már eleve szorongástól vagy skizofréniától szenvednek, a kutató nem tudott válaszolni. Ők a sürgősségi osztályok látogatásait elemezték, ezek pedig szélsőséges eseteket mutatnak, de Nori-Sarma szerint nagyon valószínű, hogy a hőség az általános hangulatra is hatással van, mert a szélsőséges hőség megnehezítheti az egyéb stresszorokkal való megbirkózást.
Mire kell odafigyelni?
A legfontosabb, hogy a nagy melegre előre fel kell készülni erőforrásokkal. A városokban, mint például Bostonban, vannak hűtőközpontok, ha esetleg valakinél otthon nem lenne elég jó a hűtése szélsőséges hőség idején. Nem szabad sok időt tölteni a szabadban a napon, vagy ha muszáj, ügyelni kell a hidratáltságra. Nori-Sarma szerint fontos, hogy mindezzel a környezetünk is tisztában legyen, nekik is fel kell készülniük a hőségre.
Vannak olyan gyógyszerek, amik befolyásolják a szervezetünk hőszabályozási képességét. Például a skizofréniában szenvedőknek, akik a betegségükre gyógyszert szednek, csökkenhet a testük hőszabályozási képessége. Az esetükben előfordulhat, hogy extrém hőségben is kabátot viselnek, ha a szervezetük elvesztette a hőszabályozási képességét a gyógyszerhasználat miatt.
Ez nem a téli depresszió
Nori-Sarma szerint míg a téli szezonális érzelmi zavaroknál fontos tényező, hogy kevesebb ideig van világos, nyáron inkább a hőhatás okoz zavart, még akkor is, ha az emberek hosszabb ideig tudnának kint lenni a nappali fényben. Mivel rendkívüli melegben nehezebb kimenni, sokan a légkondicionált helyiségben ragadnak.
És persze sokan – különösen fiatalok – már eleve szoronganak a klímaváltozás ténye miatt. Nori-Sarma szerint a szorongás alapszintje megemelkedett, mert előre látjuk, hogy a jövőben még melegebb lesz. Ez korlátozhatja a képességünket, hogy megbirkózzunk ezekkel az eseményekkel, amikor majd bekövetkeznek, csökkenhet az ellenálló képességünk a jövő nyári szélsőségeivel szemben.
A kutatók szeretnék kideríteni azt is, milyen hatása van a hőségnek azokra, akik hajléktalanságtól vagy lakhatási bizonytalanságtól szenvednek, és akiknek nincs hozzáférésük egészségbiztosításhoz az Egyesült Államo, illetve akik visszatérő látogatói a pszichiátriai sürgősségi szolgálatoknak. Ezt most kisebb léptékben nézik meg Boston környékén.
Amikor a test már elkezd hőt termelni
40 és 50 Celsius-fok között, párás környezetben egy óra után annyira felgyorsul az ember anyagcseréje, hogy hiába védekezne a meleg ellen, a saját teste termel még több hőt – állapították meg a londoni Roehampton Egyetem kutatói, akik szerint itt van a hőtűrő képességünk kritikus felső határa.
Azok, akik a nagy hőség idején a hálószobájukat lehűtve szeretnének javítani az alvásuk minőségén, ebből a cikkből tudhatnak meg többet.