Évek óta aggódnak érte, ám meglehet, Jennifer Lawrence sosem szabadul ki a cool girl szerepéből


Ismét egy kisebb, szüléssel egybekötött szünet után láthattuk újra nagyjátékfilmben Jennifer Lawrence-t. A Barátnőt felveszünk korántsem az intelligens vígjátékok listáját bővíti, már csak azért sem, mert a színésznő munkakerülő szőkeségként akar lefeküdni egy szűz egyetemistával azért, hogy cserébe kapjon egy kocsit annak szüleitől. Lawrence nagyon gyorsan épített magának nagyon komoly karriert az amerikai filmiparban, ám szerepei jelenleg nem azt igazolják azt, hogy „filmállócsillagként” kellene beszélnünk róla. Valamit rosszul csinálna? Vagy pont éles látásra következtethetünk abból, hogy komikaszerepet vállalt? De kinek jó az, ha belőle is Ryan Reynolds lesz?

Jennifer Lawrence 2012-ben megkapta a legjobb női főszereplőnek járó díjat a Napos oldalban nyújtott játékáért, két évvel később pedig rekordot döntött: 23 évesen már a harmadik Oscar-jelölését húzta be. A filmet tizenkilenc másik követte 2019-ig, ami még Bruce Willis– vagy Jason Statham-léptékben is soknak tűnhet. És az is kérdés, hogy a mennyiség nem ment-e a minőség rovására. A társadalomkritikai felhangú, komoly médiavisszhangot generáló Ne nézz fel! után azt hittük, a színésznő képes kilépni a jól fizető – például Marvel – franchise-ok árnyékából és a vörös szőnyegen, interjúkban látott menő, de kissé esetlen csaj státuszát is végleg maga mögött hagyja. Idő mondjuk nem volt arra, hogy ez ki is derüljön, mivel szülési szabadságra ment, legutóbbi, Barátnőt felveszünk című filmje pedig az idén júniusi. Ráadásul elég nagy az esély arra, hogy a jövőben is hasonló vígjátékokban látjuk majd őt.

De kell ez nekünk?

Jó, ha a Ryan Reynolds-utat járja be, azaz  közepes vígjátékokkal szórakoztat minket, olyanokkal, amelyekben a saját személyisége köszön vissza? Aggodalmaink nagy eséllyel koraiak, de kicsit sem alaptalanok: évek óta foglalkoztatja a nemzetközi sajtót, hogy a színésznő tulajdonképpen beleragadt-e a franchise-okba és a legmenőbb hollywoodi csaj szerepébe.

A szomszéd lánnyal se akar már mindenki sörözni

A filmekben látott Jennifer Lawrence-ről süt a magabiztosság és az erő, elég az X-Men-mozikra vagy az Éhezők viadalában látott karaktereire gondolnunk. Nem tudni, szerepei mennyire tükrözik vissza saját, hétköznapi személyiségjegyeit, de a határozottság már tinédzseréveire is jellemző volt. Tizennégy volt, amikor egy ügynök az utcán odalépett hozzá New Yorkban, hogy modellmunkákat kínáljon neki, a fiatal lány pedig megadta az anyja telefonszámát az ismeretlennek. Később az ügynökséggel abban állapodtak meg, hogy a színészi pályára vágyó tini elmehet reklám- és mozifilmek szereplőválogatására is. Apjának nem igazán tetszett az ötlet, aggasztotta, hogy a lánya nem fejezi be az iskolát (nincs is érettségije). Végül egy válogatón enyhült meg, amikor látta, hogyan rajongja körbe Lawrence-t az egész stáb.

Átlagos, illetve azoknál egy picit jobb tévésorozatokban kapta első szerepeit, majd jött a Megváltás című film, amelyben Charlize Theron oldalán játszhatott – tehetségének köszönhetően a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon díjjal jutalmazták. Debra Granik főszerepet kínált neki a Winter’s Bone – A hallgatás törvénye című kisebb szerzői filmjében, amelyért 2011-ben már Oscarra is jelölték. Lawrence-ről egyre többször és többen cikkeztek, alig volt olyan filmes sajtótermék, amely ne írt volna róla és a jelenségéről a 2010-es évek elején.

Mint a legtöbb színész esetében, sikereihez hozzájárult az az attitűd is, amit a vörös szőnyegen, esti beszélgetős műsorokban, illetve interjúk során mutatott.

Az amerikai sajtóban a színésznő lett az új cool girl: az a személy, aki megfelelt a korszak nőideáljának, hiszen magabiztos, szép, humoros, és még az olyan egyébként sokak által férfias szórakozásban is örömét leli, mint a sörivással egybekötött meccsnézés.

Mi az a cool girl?

Olyan fiatal nőkre használja a köznyelv Amerikában, aki például leül sörözni a férfiakkal; disznóvicceket mesél; a hétvégi focimeccset kitárgyalja; nyíltan beszél a szexről; gyorskaját eszik, miközben nem érdekli a tökéletes alak eszményképe. A férfiak szeretnek vele lógni, a nők pedig állítólag olyanok akarnak lenni, mint ő.

Nem tudni, hogy ezt a szerepet tudatosan építette-e a médiában (a Washington Post újságírója szerint igen), mindenesetre nagyon úgy néz ki, a rajongók és a sajtó egyaránt szereti. Több olyan pillanat is volt az életében, ami erősítette a képet: az Oscar-díját egy lépcsőn megbotlás után vette át; üvegből itta a drága pezsgőt díjátadókon; középső ujját mutogatta a vörös szőnyegen. A hétköznapi ember magára ismert a színésznőben, tudott vele azonosulni: sokszor balszerencsésnek tűnik, sztárallűröktől mentes, közülük valónak látszik.

A már felsoroltakon kívül néhány emlékezetes pillanat Lawrence életéből:

  • Egy alkalommal arról beszélt, úgy meghízott, hogy a lesifotókon Val Kilmernek tűnik. A testszégyenítős vicce sokaknál kiütötte a biztosítékot.
  • „Mint egy szakadt leszbikus… de remélem, ez nem sértő!” – válaszolta 2016-ban egy újságírónak, aki azt kérte tőle, jellemezze a saját stílusát.
  • Graham Norton beszélgetős műsorába arról mesélt, hogy amikor Hawaii szigetén forgatott, ősi, vallási szimbólumnak tartott sziklákon vakargatta a fenekét. Nem sokkal később a szalagcímek arról szóltak, a színésznő nem tiszteli a kulturális helyszíneket.
  • „Alfonso! Miattad vettem most elő a nemi erőszak sikolyom!” – kiáltotta egyszer oda Alfonso Cuarónnak a cannes-i filmfesztiválon.

Lawrence messze nem úgy viselkedett, mint általában a filmcsillagok, sőt, leginkább civilként: mint aki három pohár ital után celebek közé keveredik. Nem biztos, hogy „férfias” jegyeihez köze van, de az tény, hogy az elmúlt több mint ötven évben a színésznő volt az egyetlen lány, aki a családjukba született – ezt pedig az egész rokonság csodaként élte meg.

Kevin Winter / Getty Images Lawrence egy esést követően átveszi Oscarját a Napos oldal című filmben mutatott alakításáért.

2014-ben csúfos dolog történt

Több hollywoodi híresség iCloud-fiókját, köztük Lawrence-ét is feltörték. A színésznő intim fotói végigszaladtak az interneten. „Nem is tudom leírni senkinek, milyen érzés, amikor a meztelen testem ábrázoló fotók hírként söpörnek át az egész világ. Egyszerűen úgy érzem magam, mint egy darab hús. Apámat is fel kellett hívnom. Ha választanom kéne, hogy bukjam Az éhezők viadaláért kapott gázsit vagy ejtsem meg ezt a kínos beszélgetést, gondolkodás nélkül előbbire szavaznék” – mondta akkor.

Lutri, hogy meddig lehet tartani a bohókás-szerethető-hétköznapi imidzset, és Lawrence-nél is visszafelé is sült el a projekt: ahogyan haladt előre a karrierjében, úgy kezdett egyre inkább kellemetlenebbé válni számára, hogy folyton a poénokat, eséseket, berúgós sztorikat keresik az emberek és nem veszik komolyan, ha fontos ügyekért áll ki. Elkezdték kritizálni, amiért rabjává vált a franchise-oknak – és hiába tűnt úgy 2016-ban, hogy Chris Pratt oldalán az Utazók című science fictionben újra elnyeri a közönség és a szakma elismerését, azon túl, hogy két szép ember szerelmi vívódását nézhettük két órán át, semmi emlékezetes nem született a közel százmilliós büdzséből.

7e Art / Columbia Pictures / Photo12 / AFP Az Utazók című filmben, Chris Pratt oldalán.

Hasonló lehetőséget láthatott Darren Aronofsky Anyám!-jában is, amelyre elég sokan felkapták a fejüket előzetesen, de végül mégsem lett belőle az új Fekete hattyú – hiába ugyanaz a rendező. Ez volt az az időszak, amikor egy nyílt levélben a hollywoodi elitnek is beolvasott: arról írt, mennyivel kevesebb pénzt kap hasonló szerepekért csak nőként, mint a férfiak.

A részben Budapesten forgatott erotikus kémfilm, a Vörös veréb újabb ütőkártya lehetett volna a kezében, ám a kritikusok eléggé lehúzták a filmet. „Ez az a film, amiben a legtehetségesebb színész a magyar főváros” – írtuk a filmről akkoriban. A színésznő úgy érezte, nagyobb szünetre van szüksége, és igazából nem is ért senkit váratlanul, amikor bejelentette, ideiglenesen visszavonul a filmezéstől.

Nem azt a minőséget hoztam, amit kellett volna. Mindenki beleunt ezekbe, elegük lett belőlem. Eljutottam arra a pontra, hogy bármit csináltam, nem volt jó. Ha a vörös szőnyegen lépkedtem, azt kérdezték, miért nem estem el.

Dominique Charriau / WireImage A színésznő 2020-ban.

A visszavonulást csak a filmszerepekre értette, a háttérben tovább dolgozott: beleásta magát a politikába és a Represent.US nonprofit szervezet munkáját kezdte el támogatni. Céljuk az volt, hogy aktívabb politikai részvételre sarkallják az amerikai fiatalokat.

Ennek semmi köze a pártpolitikához, kizárólag antikorrupciós gyakorlatokról van szó. Államról államra megpróbálunk átvinni olyan törvényeket, amelyek segíthetnek meggátolni a korrupciót és helyrehozni a demokráciánkat.

Lawrence Donald Trump megválasztása után lett aktív támogatója az amerikai demokratáknak, holott addig a Republikánus Párt szavazója volt. Ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, Trump személye és tettei változtatták meg a nézeteit, ezért is kampányolt Joe Biden és Kamala Harris mellett a 2020-as elnökválasztáson. A színésznőnek nincs Instagramja és a beszélgetős műsorokban kapott időt sem azzal töltötte, hogy Trump ellen tiltakozzon, helyette maradtak az esszék, amiket a nyilvánosság előtt kevésbé létező szervezetek oldalain publikált.

Szakmai értelemben

A Represent.US szervezetben Adam McKay rendező is testületi tag, ő mutatta meg Lawrence-nek a Ne nézz fel! forgatókönyvét. Bár a film 4 Oscar-jelölést kapott, megosztotta a kritikusokat, Lawrence játékát pedig elhalványította a többi sztár. „A film minden hibájával és egyenetlenségével együtt sokkal szórakoztatóbb, mint amilyennek a lehúzós amerikai kritikák alapján vártuk volna” – írtuk lapunkban a Netflixre készült alkotásról.

Lawrence visszatérése felemásra sikerült. 2022 februárjában szülte meg első gyerekét, férjével, a galériaigazgató Cooke Maroney-val kisfiút nevelnek. Tavaly interjút adott a New York Times-nak, amelyben elmondta, a házasság után nevet változtatott, de szakmai értelemben Jennifer Lawrence marad.

Jennifer Lawrence néven születtem, de ezt huszonegy éves koromban elvették tőlem, és soha nem kaptam vissza. Ez a név már hozzájuk tartozik

utalt a médiára, a rajongókra, hackerekre, mindenkire, aki hozzájárult azon kép kialakításához, amit ma gondolunk róla.

A nézők azt hitték, egy teljesen új Lawrence tér majd vissza Hollywoodba. 2022-ben elsőként a kis költségvetésű A kiút című filmmel próbálkozott, amelyben egy katonanőt alakított, aki a történet szerint – ahogy az lenni szokott – nehezen rázódik vissza a hétköznapokba. A New York Times kritikusát nem nyűgözte le, szerinte a papírvékony sztori hiteles ábrázolása Lawrence-re hárul, de mindenre azért ő sem képes.

És a tényleges, széles körű visszatérését ígérő Barátnőt felveszünk a sorban következő dobása, ami már a sokadik próbálkozás, hogy újra olyan filmben szerepeljen, amit a szakma is elismer, és még a mozipénztáraknál sem teljesít rosszul – sajnos ez az együttállás egyre kevesebb olyan alkotásnál teljesül, amiben ő játszik. Lee Lamarche amerikai újságíró a korhatáros vígjáték – ami vegyes fogadtatást kapott – kapcsán feltett egy lényeges kérdést:

Tényleg ez a film a megfelelő út ahhoz, hogy Jennifer Lawrence újraélessze karrierjét?

Messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni egy könnyed nyári vígjátékból, ám az mindenképpen beszédes, hogy a színésznő filmben látott karaktere pontosan azt a szomszédlány-típust hozza, amit Lawrence-től annyira szeret(ett) a közönség és ami egy ponton unalmassá is tette őt.

Az újságíró Lamarche a cikkében felveti, ez az alkotás egy lehetséges út lehet Lawrence számára, amennyiben komikaként, vígjátékokban képzeli el a jövőjét. Ryan Reynoldsot hozza fel példának, ő szintén saját személyiségét veszi alapnak legtöbb filmes karakteréhez – azt se hallgassuk el, Reynolds nem kevés kritikát kap amiért filmjei sablonosak, és ugyanazt a figurát ölti magára sokadik alkalommal is. Lawrence-nek ez az első vígjátékszerepe, amit tisztességgel fogott meg, és úgy hisszük, megérdemel egy esélyt arra, hogy bizonyítsa, Kate McKinnon mellett van még hely Hollywoodban arra, hogy valaki az amerikai középosztály nőtagjain élcelődhessen.

A BBC újságírója azt emeli ki, hogy amennyiben a Barátnőt felveszünk anyagilag sikeres lesz (és nagyon úgy tűnik, az lesz), az egyértelműen új ajtót nyit a karrierjében megrekedt Jennifer Lawrence előtt.

Csakhogy a cool girl mint személyiség nem biztos, hogy fenntartható még egy évtizedig.

Harminc felett már inkább tűnhet cikinek berúgásról sztorizni vagy újságíróknak poénból azt hazudni, hogy Kim Basinger meghalt, azért nem ül mellette a sajtótájékoztatón. Kevésbé megfogható, körülírható képet kell újrafessen magáról, ha továbbra is érdekes kíván maradni Hollywoodban: ehhez kitűnő pillért jelentettek politikához kapcsolódó törekvései – viszont mostanában abban sem túl aktív már.

(embed)https://www.youtube.com/watch?v=u1hVAhIVa-4(/embed)

Lawrence öt készülő filmben vállalt szerepet: a többi közt játszik az Édentől keletre remake-jében és Paolo Sorrentino új krimijében is. A valódi visszatérés továbbra is várat magára, de minden jel arra utal, a szomszédlány is visszatért, aki flip-flop papucsban gálázik Cannes-ban; arról nyilatkozik, vele csalta-e meg Miley Cyrust Liam Hemsworth, vagy hogy annyi csípős csirkeszárnyat evett egy YouTube-műsorban, hogy utána végighányta új filmje sajtókörútját.

Ezek a médiamegjelenések nem változtatnak tehetségén, de aligha fogják kiszabadítani abból a kalitkából, amibe élő mémként került be több mint egy évtizeddel ezelőtt. Minden bizonnyal Lawrence többször feltette már a kérdést magának: mindenki szeresse vagy inkább megosztó legyen a legmagasabb minőségű munkával? E kettő ugyanis nagyon ritkán találkozik Hollywoodban.

LOIC VENANCE / AFP Lawrence Cannes-ban, 2023 nyarán.





Source link

Leave a Comment